A legenda 1856-os �vben kezd�d�tt �s a napjainkban is tart. L�b �s Moses Simson vettek egy "vas�zemet", ahol el�sz�r vasat �nt�ttek k�s�bb fegyvereket kezdtek el gy�rtani �s csak az 1896-os esztend� hozta meg a v�rva v�rt els� j�rm�csod�t egy ker�kp�rt.

1907-ben szem�lyg�pkocsik gy�rt�s�t is megkezdt�k, ezek 4 �tem� v�zh�t�ses motorral b�rtak, de egyebet nem tudok r�luk. 1924-ben gy�rtott�k az inform�ci�forr�sban k�zismertnek titul�lt Simson-Supra-t, ami egy j� konstrukci� volt, �m a gy�rat 34-ben bez�rt�k a vil�ggazdas�gi v�ls�g miatt. A nemzeti szocialist�k hatalomra ker�l�se ut�n nem sokkal a zsid� �zemet egyes�tett�k a Berliner Suhler Waffen und Fahrzeugwerke-vel(BSW).

1936-ban rukkoltak ki a piacra egy 98ccm-s 2 sebess�ges korm�nyv�lt�s remekm�vel, ami 2Le!!-s volt. A n�met birodalomnak rengeteg mindent gy�rtott sz�lesk�r� term�kk�n�lat�b�l, de f�k�nt fegyvereket.

A h�bor�ban lerombolt�k a gy�rat �s a marad�k g�psorokat felsz�molt�k. De nem az eg�szet!! Gyerekeknek j�t�kaut�kat, bicikliket �s egy kev�s fegyvert �ll�tottak m�g el�, b�r k�zel sem akkora mennyis�gben, mint a h�bor� el�tt.

A felvir�gz�st egy szovjet c�g a SAG AWtowelO(AWO) hozta, aki 250ccm-s motorokat akart gy�rtatni. A Simson m�rn�k�k megterveztek egy 425ccm-s g�pet �s m�g 1950-ben 1000 db-ot gy�rtottak. 1952-ben a szovjetek vissza adt�k a gy�rat az NDK-nak �s innent�l a gy�rat �jra AWO helyett Simsonnak h�vj�k.

1955 m�jus�ban a fut�szalagr�l leker�lt az els� h�bor� ut�ni moped az SR1, amib�l k�s�bb az Mz-t fejlesztett�k. Az SR1 annyira n�pszer� volt a plan�t�n, hogy az Mz gy�rban gy�rtott blokkot a saj�t �zemben kezdt�k gy�rtani, mert az kifizet�d�bb lett. 1961-ig 210000 AWO/Simson j�tt le a fut�szalagr�l.

Az SR1-et term�szetesen fejlesztett�k tov�bb az SR2 j�tt majd ut�na a Schwalbe el�fut�ra a KR50. �vente imm�r 180000 db ker�lt ki a nagynev� gy�rb�l. 1964 sz�letett meg az els� Schwalbe ami m�r 2 szem�lyes volt �s az utaz�si k�r�lm�nyek is j�k voltak rajta. Az NDK vezet�inek k�r�s�re k�l�nb�z� k�lts�g� motorokat �ll�tottak el� 2-4Le-ig, 3 illetve 4 sebess�ges v�ltozatban, menetszeles �s ventill�toros h�t�ssel.

Ezek ut�n j�tt a mad�rsz�ria: Spatz(ver�b), Star(sereg�ly), Sperber(karvaly), Habicht(h�ja). Ezek a motorok voltak a 60-as 70-es �vekben a legkeresettebbek NDK-ban �s az eg�sz Kelet-Eur�pai r�gi�ban. 1970-ben le�ll�tott�k a gy�rat, mert annyi motor volt kint, hogy nem kellett t�bb, ez a k�nyszersz�net 72-ig tartott.

Azt�n j�tt a premier: 1974-ben a Lipcsei nemzetk�zi v�s�rra elk�sz�lt a sportos S50. Ez a modell teljesen l�zba hozta az akkori fiatals�got �s soha nem l�tott �rdekl�d�st mutatott ir�nta. Hat �vvel k�s�bb, 1980-ban j�tt az S51-s Simson a piacra. Ezek, mit az �jabb Schwalb�k(531-es, 541-es) sokkal takar�kosabb �s er�sebb motorral voltak ell�tva, mint az el�lj�r�ik. A henger�rtartalom fokoz�sa m�g egy megoldatlan probl�ma volt, ez�rt kapni lehetett m�r a S71-es 70ccm hengereket.

22 �vvel a Schwalbe megjelen�se ut�n elk�sz�tett�k az SR50-es Simson robog�t. Ezek, mint k�s�bb az S51-esek m�s elektronikai berendez�st kaptak, kezdve a 12V-t�l a halog�nl�mp�ig. R�viddel a n�met �jraegyes�l�s el�tt m�r 4000 ember �p�tette a Simsonokat �vente 200000-es p�ld�nysz�mmal.

Az egyes�l�s ut�n minden eddigi Simson tulajdonos vagy aut�t akart, vagy nyugati robog�t, �gy �jra nem volt kereslet ezekre a j�rm�csod�kra. �gy 1991 december 31-�n bez�rt�k a kapukat �s a gy�rnak befellegzett. De '92 elej�n a dolgoz�k alap�tottak "Suhler Fahrzeugwerk GmbH"-t, beind�tott�k a termel�st �s felvett�k �jra a Simson nevet. El�sz�r tov�bbfejlesztett�k az S51-est �s keletkezett az S53. 1996-ban �jra kezdt�k a mad�rn�vkultuszt �s k�sz�lnek az �jabb �s �jabb protot�pusok.