1962-ben a suhl-i m�rn�k�k egy "cs�csmotor" l�trehoz�s�nak tervein kezdtek el dolgozni. Azt m�r tudt�k, hogy meger�s�tett v�zzal, n�gysebess�ges v�lt�val �s legal�bb 4 l�er�s motorral fogj�k az �j mopedet piacra dobni. N�gy�vi fejleszt�s ut�n �t protot�pus k�z�l kiv�lasztva 1966 m�rcius�ban ind�tott�k be az SR 4-3 t�pusjel� Sperber, a "nagy mad�r" sorozatgy�rt�s�t. A Sperber lelke az M 54 KF k�djel� l�gh�t�ses, 49,6 ccm-es motorblokk, amely a maga 4,6 LE teljes�tm�ny�t 6800-as percenk�nti fordulaton adta le az �tlamell�s, olajf�rd�s kuplungszerkezetnek. A Starhoz viszony�tva nagyobb a sz�v�szajtomp�t�, illetve egy pap�rl�gsz�r�t is beiktattak. Tov�bb� 6 V 43 W-os lend�t�kerekes gy�jt�berendez�st, k�ls� gy�jt�tekercset, di�d�s egyenir�ny�t�t kapott, amely 6 V 4,5 Ah-s �lomakkumul�tort t�pl�lt. A felszerelts�ghez m�g a 18 W f�nyteljes�tm�ny� indexl�mp�k, km-�ra vil�g�t�s, a sebess�gv�lt� �res�ll�s�t visszajelz� l�mpa, 25/25W-os mells� f�nysz�r� �s egy 18/5W-os h�ts� l�mpa tartozott. A nagyobb motorteljes�tm�ny miatt meger�s�tett�k a v�zat, �gy az �j, 9,3 l befogad�k�pess�g� tank al� egy sajtolt ac�lcs�vet helyeztek. A korm�ny p�r centivel sz�lesebb lett, m�anyagb�l k�sz�lt f�kkart �s kuplungkart kapott, illetve a h�ts� s�rv�d�t m�anyag "kacsafarokkal" hosszabb�tott�k meg. A Sperber a maga 4,6 LE-s teljes�tm�ny� blokkj�val a gy�ri adat szerint 75 km/h-s v�gsebess�gre volt k�pes, de a val�s�gban ett�l valamennyivel jobban ment, el�rte ak�r a 80 km-es �r�nk�nti sebess�get.

K�t k�l�nb�z� sz�nkombin�ci�ban volt kaphat� az SR 4-3-as: az egyik vari�ci� a feh�ressz�rke-v�r�s �s a feh�ressz�rke-vil�gosk�k. Mindk�t esetben a tank, a korm�nytakar� lemez �s az oldallemezek kapt�k a feh�ressz�rke f�nyez�st, a s�rv�d�k �s a l�mpafej pedig a v�r�s illetve vil�gosk�k sz�nt. A kecsegtet� sz�madatok �s a magas felszerelts�g ellen�re a Sperber helyzete sajnos nem volt t�l r�zs�s, az elad�si sz�mok sem t�kr�zt�k a hozz� f�z�tt rem�nyeket, melynek t�bb oka volt. A Sperber a teljes�tm�nye miatt m�r a k�nny�motorker�kp�rok csoportj�ba tartozott, jelent�sen k�pes volt t�lteljes�teni a 60 km/h-s, mopedek r�sz�re el��rt maxim�lis megengedett sebess�get. Ebb�l kifoly�lag a Karvaly m�r csak nagymotorra val� jogos�tv�nnyal volt vezethet�, rendsz�mmal kellett felszerelni, amely ut�n gazd�j�nak magasabb biztos�t�st �s egy�b ad�kat kellett fizetni. A m�sik h�tr�nya pedig az �ra volt, mivel �j t�pus l�v�n dr�g�bb volt, mint az abban az id�ben gy�rtott 125 ccm-es MZ motorker�kp�rok.

1972-ben fejezt�k be a gy�rt�s�t, az eltelt hat �v alatt kerek 80.000 darabot �ll�tottak el� bel�le. Azt m�g �rdemes tudni r�la, hogy a 16 N 1-3-as karbur�torral szerelt Sperbern�l a magas fordulatsz�m eredm�nyek�ppen er�teljes vibr�ci�k l�ptek fel. Egy �vvel a gy�rt�s megkezd�se ut�n, 1967-ben sz� volt egy �t�dik sebess�g beszerel�s�r�l. Ebb�l semmi sem lett, mivel a blokkban m�r nem maradt hely egy �t�dik sebess�gfokozat sz�m�ra, �gy a 2. �s 3. fokozatok �tt�telez�s�ben t�rt�nt m�dos�t�s. A Sperbert haz�nkban nem forgalmazt�k, hivatalosan egy darab sem ker�lt bel�le az orsz�gba.

M�g a '70-es �vekben Nyugaton a Hercules �s a Kreidler k�z�tt folyt a harc a l�er�k�rt �s a fordulatsz�mok�rt, addig az egykori NDK-ban �ppen ellenkez� volt a helyzet, visszafel� kellet egy l�p�st tenni, hogy az elad�si mutat�k fellend�ljenek. Az SR 4-3-as Sperber nem hozta a v�rt elad�si sz�mokat, mert t�l "sokat" tudott, ez�rt valami �jat �s eladhat�t kellett kital�lni a suhl-i m�rn�k�knek.
1971-ben a Lipcsei �szi V�s�ron megjelent egy �j Simson-t�pus, amely a mad�rsz�ria utols� tagja lett. A tankon a Star felirat d�szelgett, m�g oldallemez�n a Star de Luxe. Ezt a t�pust az egykori NDK-ban SR 4-4 t�pussz�mmal Habicht n�ven kezdt�k el forgalmazni 1972. janu�r 1-t�l. Az exportmodelleket tov�bbra is Star de Luxe n�ven forgalmazt�k. Szinte minden k�ls� jegyet �tvett a Sperbert�l a motor kiv�tel�vel, amit a Start�l kapott annyi v�ltoztat�ssal, hogy n�gyfokozat� v�lt�t �p�tettek be, illetve 13-as meghajt� fogaskereket a 14-es helyett. A motor k�dsz�ma M 54/11 KFL lett. A Start�l m�g �gy is gyorsabb �s er�sebb volt az els� k�t sebess�gfokozatban. Cs�kkentett�k a sz�v�szajtomp�t� m�ret�t �s 16 N 1-6-os BVF karbur�torral l�tt�k el.
Kiz�r�lag egy sz�nkombin�ci�ban ker�lt forgalomba: ol�vz�ld-feh�ressz�rke.
�ra valamennyivel alacsonyabb lett, mint a Sperber�, amelyet az elad�si statisztik�k is nagyban t�kr�ztek. Mind�ssze n�gy �vig gy�rtott�k, 1971 �s 1975 k�z�tt 77.200 darabot adtak el bel�le, de ebb�l a darabsz�mb�l haz�nkba hivatalosan nem jutott.

      A KR 50 (Klein-Roller, magyarul kisrobog�) t�pusnak 1958-as megjelen�s�t�l kezdve nem voltak olyan �rt�kes�t�si neh�zs�gei, mint testv�r�nek, az SR 2 E t�pusnak. T�bb �vet kellett v�rni a megrendelt vadonat�j KR 50 robog�ra. Kelend�s�g�t �j, formabont� "burkolt" vonalainak k�sz�nhette. A form�ja olyannyira �j �s fiatalos volt, hogy m�s nyugati gy�rt�k, t�bbek k�z�tt az olasz Vespa is ebb�l mer�tett ihletet.
      Az els� terveket 1956 augusztus�ban vetett�k pap�rra, majd 1957-ben mutatt�k be az �j t�pust a nagyk�z�ns�gnek. Sorozatgy�rt�sa 1958 augusztus�ban indult. L�tezett egy olcs�bb �s egy dr�g�bb verzi�. A dr�g�bb alum�nium felnikkel �s k�tsz�n� f�nyez�ssel ker�lt az �zletekbe.
      A k�nnyen leszerelhet� burkolat alatt el�nk t�rul a duplacs� ac�lv�zba �gyazott motor. KR oR h 50 t�pusjel� motorj�t az SR 2-t�l �r�k�lte, amelyet a m�rn�k�k alaposan �tdolgoztak. N�velt�k a s�r�t�si viszonyt (7,0:1-r�l 7,5:1-re), megv�ltoztatt�k a vez�rl�st, megn�velt�k az NKJ 132-0 porlaszt� torok�tm�r�j�t, illetve ber�g�kart kapott. A m�dos�tott motor imm�r 2,1 LE-t teljes�tett 5500-as fordulaton, amely a 68 kg t�meg� mopedet tart�san k�pes volt 50 km/h-s sebess�ggel rep�teni.
      Ehhez a megemelt teljes�tm�nyhez a v�zon apr�bb v�ltoztat�sokat kellett eszk�z�lni. V�ltoztat�s n�lk�l kapta meg az SR 2 t�pus els� vill�j�t egy meger�s�tett els� tengellyel. A ker�k m�rete 20 collos lett. A h�ts� csavarrug�s teleszk�p rug��tj�t 55 mm-re n�velt�k meg. A k�nny�f�m ker�kagyat �s a korm�nyt a cseng�vel egy�tt v�ltozatlanul �tvette az SR 2-t�l.
      1959-ben p�rhuzamosan az SR 2 t�pussal 3 voltos monocell�s akkumul�tort kapott, mely az �j egyen�ram� k�rt�t m�k�dtette. 1962 elej�n egy vadonat�j fejleszt�s� h�ts� rug�stagot kapott. Ez volt a d�rzscsillap�t�s� teleszk�p, amely m�r 85 mm-es rug��ttal rendelkezett. �j�tottak tov�bb� az els� teleszk�pon, mely 12 mm-rel hosszabb rug��ttal k�sz�lt, biztos�tva ez�ltal a magasabb utaz�si komfortot. Az 1963-as �v �jabb v�ltoz�sokat hozott: A korm�nybor�t� lemezt Suhl v�ros�nak c�mere d�sz�tette. A tank �rm�ret�t f�l literrel megn�velt�k, illetve a motort tov�bbfejlesztett�k, melynek eredm�nyek�ppen 0,2 LE-vel teljes�tett t�bbet.
      Ebb�l a t�pusb�l 1958 �s 1964 k�z�tt mintegy 164.500 darabot gy�rtottak le, ezen t�pusokat nem export�lt�k Magyarorsz�gra.

       A Simson kismotorker�kp�rgy�rt�s tal�n egyik legismertebb �s legelterjedtebb darabja a 9 alt�pussal rendelkez� KR 51-es, amelyet m�g a mad�rsz�ria tagjai k�z� sorolhatunk. Ez volt a Simson t�rt�nelm�ben az a t�pus, amely a legnagyobb darabsz�mot �rte el 1964 febru�r �s 1986 decembere k�z�tt, sz�m szerint 1.058.300 darabot. A Schwalbe el�dj�t, a KR 50-et v�ltotta le.
      Az �j motorblokkot 1961 �s 1964 k�z�tt fejlesztett�k ki, amely az M 53 k�dnevet kapta, �s amit mi csak "turb�s" blokk n�ven ismer�nk. A robog�k sorozatgy�rt�sa 1964. febru�r elsej�n indult be, kezdetben h�romsebess�ges blokkal �s k�ziv�lt�val voltak szerelve. A blokk pontos t�pusa M 53 KHL (az utols� h�rom bet� jelent�se: - Kickstarter, Handschaltung, Luftk�hlung - ber�g�karos, k�ziv�lt�s �s turb�s). Jellemz�i a 3,4 LE-s, k�nyszermeghajt�s� ventill�tor �ltal h�t�tt motorblokk, lend�t�kerekes gy�jt�berendez�s, 6 V 33 W-os gy�jt�tekercs, 6 V 4,5 Ah-s �lomakkumul�tor, 15/15 W-os f�nysz�r�izz�, 18 W-os index- �s f�kl�mpaizz�, park�rf�ny �s jelz�k�rt.
      A Schwalbe a v�gleges nev�t 1963. okt�ber 24-�n kapta meg t�bb lehets�ges v�ltozat k�z�l. Lehet�s�gk�nt mer�ltek fel a Simsonette, Muli, Cherry, Suhlette, Biene (m�h), Susi �s a Schwalbe nevek. A gy�rt�s beindul�sakor h�rom sz�n k�z�l lehetett v�lasztani: k�k, vil�gosz�ld �s sz�rk�s-b�zs. A Schwalbe-ra a megrendel�st�l sz�m�tva �t �vet kellett v�rni az egyszer� haland� �llampolg�rnak.
      1964 k�s� nyar�n jelent meg a l�bv�lt�s v�ltozat, amelyet a k�ziv�lt�ssal azonos �rban forgalmaztak.
      A 1968-as �vben t�bb kisebb m�dos�t�st hajtottak v�gre a Schwalb�n. A sz�v�rendszert 35 mm-rel meghosszabb�tott�k, a korm�ny alatti burkolatr�sz al� ker�lt a l�gsz�r�, �tdolgozt�k a henger �t�ml� csatorn�it, melynek sor�n 0,2 LE-vel lett er�sebb a Schwalbe, �s cs�csteljes�tm�ny�t m�r 5750-es percenk�nti fordulaton leadta. Cs�kkent a k�ros vibr�ci� �s az �zemanyag-fogyaszt�s is. Az �tdolgoz�s ut�n a Schwalbe t�pusjele KR 51/1 lett.

1968 okt�ber�ben dobt�k piacra a KR 51/1 S t�pust. Az 'S' bet� jelent�se: Sonderausf�hrung (k�l�nleges). Ennek a motort�pusnak az �rdekess�ge, hogy automata kuplunggal szerelt�k, elmaradt a kuplungkar. A sebess�gv�lt� mozgat�s�val el�sz�r a kuplungot hozt�k m�k�d�sbe, majd n�mi fordulatsz�m-kiegyenl�t�s ut�n a sebess�gv�lt�s f�zisa k�vetkezett.



      Ezt a modellt arr�l lehetett megismerni, hogy nem volt kuplungkarja, a motortakar� lemez bal oldalt k�r alakban ki volt v�gva (mivel a blokk sz�lesebb lett), 5 cm-rel hosszabb �l�st kapott, leng�scsillap�t�i hidraulikusak, 25/25 W-os f�nysz�r�izz�val l�tt�k el, �s a gy�jt�tekercset a blokkon k�v�l helyezt�k el. A v�zat a Sperbert�l kapta. Az 'S' sorozat darabjait kiz�r�lag ol�vz�ld sz�nre f�nyezt�k.

      Az 'S' sorozat nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket, az eltelt n�h�ny �v alatt csup�n 44.600 darabot adtak el, ez�rt 1974 janu�rj�ban piacra dobt�k az KR 51/1 K t�pust. A 'K' jelent�se komfort(-osabb). Jellemz�i a hidraulikus leng�scsillap�t�k, 1,5 cm-rel hosszabb �l�s, amely �gy 625 mm-esre n�tt. Jellemz� sz�ne a feh�r.

      1979 volt a nagy v�lt�s �ve, a Schwalbe t�pusok egy mer�ben �j blokkot kaptak,


az M 531 (h�romsebess�ges) �s az M 541 (n�gysebess�ges) t�pussz�m� blokkokat. Az �j k�nyszerl�gh�t�ses blokk 3,7 LE-t teljes�tett 5500-as fordulaton. A v�zon n�mi m�dos�t�st hajtottak v�gre az �j t�pus� blokk miatt, illetve a kipufog�dob a jobb oldalra ker�lt �t. A h�ts� f�k eset�ben bowdenes megold�s helyet f�kp�lc�t alkalmaztak, a l�btart� deszk�t �s a t�k�r sz�r�t meghosszabb�tott�k illetve a korm�nytakar� lemez egys�gesen mattfekete lett. �j h�ts�l�mp�t terveztek, melyben egy 21 W-os f�kl�mpa �s egy 5 W-os h�ts�l�mpa izz� kapott helyet. A f�nysz�r�t 25/25 W-os izz�val szerelt�k.
      T�bb sz�nben volt megv�s�rolhat� az �j motorral szerelt Schwalbe: s�t�tk�k, meggypiros (erikarot), okkers�rga (saharagelb), k�v�barna �s m�regz�ld (billardgr�n).
      H�rom v�ltozatot forgalmaztak: KR 51/2 N: alapt�pus, d�rzscsillap�t�s� teleszk�ppal szerelt, h�rom sebess�gfokozattal. KR 51/2 E: n�gysebess�ges v�lt�val, hidraulikus leng�scsillap�t�val szerelt. KR 51/2 L (luxuskivitel), n�gysebess�ges, hidraulikus teleszk�p, tirisztoros gy�jt�s, 35/35 W-os f�nysz�r�izz�.
      A 22 �v alatt legy�rtott 1.058.300 darabsz�ma iszonyatos. Ebb�l a legt�bb 1968-1980 k�z�tt a fapados felszerelts�g� KR 51/1 F t�pus volt, sz�m szerint 350.000 darab. A legkevesebb az 1968-1971 k�z�tt gy�rtott KR51/1 t�pusb�l k�sz�lt, mind�ssze 25.000 p�ld�ny.
      Haz�nkban is ismert a Schwalbe, n�lunk 1966-t�l kezdt�k el forgalmazni. A haz�nkba export�lt Schwalbe-kr�l pontos sz�madat nem �ll rendelkez�sre.

Az SR 1-t�l az SR 80-ig (1955-1991)

A haz�nkban oly nagyrabecs�lt Simson kismotorok sz�mtalan t�pusv�ltozatban ker�ltek gy�rt�sra, melyek a fejleszt�sek �s k�l�nb�z� rendeletek k�vetkezt�ben szinte �venk�nt v�ltoztak. A sz�mtalan modellv�ltozat p�ld�ja mutatja, mekkora er�fesz�t�seket tett a suhl-i gy�r annak �rdek�ben, hogy min�l biztons�gosabb, k�nyelmesebb �s korszer�bb mopedeket �ll�tson el�. Csak kevesen tudj�k, hogy a gy�r 1991. december 31-i bez�r�s�ig mintegy �tven�t k�l�nb�z� modellv�ltozatot gy�rtott. Ezeknek sajnos haz�nkban csak egy r�sze v�lt ismertt�. Az els� Simson kismotor t�pus, melyet az egykori NDK-b�l haz�nkba export�ltak, az SR 2 E volt, amely szinte csak nev�ben hasonl�tott a napjainkban az utakon fut� Simson kismotorker�kp�rokhoz. A KR 51/1 Schwalbe volt az els� Simson kismotor, amely haz�nkba a hatvanas �vek derek�t�l �ri�si darabsz�mban beker�lt, �s m�g most is rengeteg fut bel�l�k. Azt el lehet mondani, hogy akkort�jt aki ehhez a kismotorhoz hozz�jutott, szerencs�s embernek �rezhette mag�t, mert ezt a t�pust is kezdetben kiz�r�lag el�jegyz�sre lehetett megv�s�rolni. A Schwalbe 1964-es megjelen�s�vel egy id�ben dobt�k t�bbek k�z�tt magyar piacra is a sulhiak a Star 4-2 t�pust, amely szint�n rendk�v�li darabsz�mban ker�lt be az orsz�gba �s nagy r�sz�k m�g a mai napig is r�ja a kilom�tereket haz�nk �tjain. A Star annyira keresett volt itthon, hogy ha az egyik �zletbe t�z darab Simson kismotor �rkezett a gy�rt�t�l, akkor abb�l csak k�t-h�rom darab volt Star, m�g a t�bbi Schwalbe volt. A Schwalbekat term�szetesen ki is �ll�tott�k a boltban elad�sra, viszont a Starok a rakt�rban maradtak, azokat ismer�s�knek vagy pedig mag�nszem�lyeknek kisebb borraval� fej�ben adt�k el az akkori boltosok.

Tipikusan ez volt az a megb�zhat� moped, amely az egyszer� �s kisp�nz� munk�ba j�r� emberek sz�m�ra k�sz�lt. Sok esetben a n�met csal�doknak - mivel g�pkocsihoz jutni abban az id�ben nagyon neh�z volt - ez volt az egyetlen motoriz�lt j�rm�v�k. Magyarorsz�gon mag�nszem�lyeknek sok�ig nem lehetett saj�t tulajdon� g�pj�rm�v�k. Ennek felold�sa ut�n is j�ideig csak magasabb poz�ci�t bet�lt� emberek engedhettek meg maguknak motorker�kp�rt, �s az esetben is �vekig v�rni kellett, mire k�zhez kapt�k j�rm�v�ket.

A mad�rsorozat lev�lt�ja, a Simson S 50 volt az, amelyb�l t�bb t�zezer darab ker�lt be haz�nkba. A boltokba nagyr�szt a csek�ly felszerelts�g� �s olcs�bb S 50 N modellek ker�ltek, de a k�n�latban megtal�lhat� volt a gazdagabban felszerelt S 50 B t�pus is, mely a felszerelts�ge miatt valamivel dr�g�bb volt N-es t�rs�n�l.

P�r �vvel k�s�bb pedig az a legend�s modell jelent meg az NDK-s illetve KGST piacon, amelyb�l tal�n a legt�bb tal�lhat� m�g manaps�g is az orsz�gban. Ez a Simson S 51-es sz�ria, pontosabban annak k�l�nb�z� vari�nsai. A sorozatgy�rt�sra 1980 nyar�n �rett meg, lev�ltva ezzel el�dj�t, az S 50-est. Hivatalosan az S 51 sorozat szinte valamennyi v�ltozat�b�l ker�lt be Magyarorsz�gra, kiv�telt k�pez ez al�l az S 51 C (nem keverend� az S 51 /1 C 1 t�pussal, amelynek r�gi neve S 51 B 2-4, az Electronic) �s a 70 ccm-es (M 741 �s M 742) motorblokkal szerelt v�ltozatok. A gy�rt�val k�t�tt szerz�d�s alapj�n k�l�n k�sz�ltek olyan t�pusok is, amelyeket kiz�r�lag a magyar piacra gy�rtottak. Ezeknek a fojtott v�ltozatoknak (a henger be�ml� csonkj�n l�that� volt egy naracss�rga jel�l�s) az adatt�bl�j�n szerepelt a t�pusmegjel�l�s mellett a "H" bet�.

Elmondhatjuk, hogy b�r 15 �ve z�rta be a gy�r (kisebb nagyobb megszak�t�sokkal 2003-ig m�k�d�tt) a kapuit, m�gis az �tven k�bcentim�teres kateg�ri�n bel�l a Simson az, melyb�l m�ig a legt�bb van az orsz�gban. Olcs� az alkatr�sz hozz� (az ut�ngy�rtott alkatr�szek min�s�gben sajnos sok k�v�nnival�t hagynak maguk ut�n), egyszer� fel�p�t�s�ek, k�nnyen szerelhet�k, szerkezetileg modul�ris fel�p�t�s�ek (egyes t�pusok alkatr�szei felcser�lhet�k egym�ssal), �s kisp�nz� emberek is meg tudj�k v�s�rolni. Az S 51 legf�bb �rdeme m�gis az, hogy motorblokkja 1979-es deb�t�l�sakor szinte minden tekintetben vil�gsz�nvonal� volt, rendk�v�li megb�zhat�s�ggal, a mai napig szinte utol�rhetetlen fogyaszt�ssal, napjaink szigor� emisszi�s norm�it is j�tszva teljes�tve, mik�zben tart�ss�gban kateg�ri�n bel�l (de n�ha azon t�l is!) a mai napig verhetetlen - tudunk olyan Simson kismotorr�l, amely 80 000 km-t futott f�darab-csere, illetve a blokk megbont�sa n�lk�l!

Itt szeretn�nk bemutatni a Simsont - sajnos m�r csak a m�ltban - v�gigk�s�r� kismotorker�kp�rokat, amelyek oly sok �ven �t gazdag�tott�k a suhl-i gy�r t�rt�nelm�t.

A ped�losok

Az 1955. �prilis 29. �s 1991. december 31. k�z�tti id�intervallumot tekintve mintegy 5 milli� darab Simson kismotorker�kp�rt gy�rtottak le a szorgos munk�skezek a suhl-i �zemben a m�rn�k�k tervei alapj�n. Eme korszak els� darabja az SR 1 t�pus volt. Az SR 1 (Simson Rheinmetall) els� darabj�t 1955. �prilis 29-�n mutatt�k be a nagyk�z�ns�g sz�m�ra, mely az egykori NDK-ban nagyon sikeres lett. V�kony, 26 collos kerekeivel �s keskeny s�rv�d�ivel ink�bb egy motorral meghajtott ker�kp�rra hasonl�tott.

Az SR 1 az �tvenes �vek k�zep�n a moped�p�t�sben egy elfogadott, standard kin�zet� j�rm�nek sz�m�tott. Abban az id�ben �j volt viszont, hogy a km-�r�t az els� l�mpah�zban helyezt�k el. A vev�k a gy�rt�s kezdet�n az els� SR 1 t�pusokr�l hi�nyolt�k a vastagabb s�rv�d�ket �s a nagyobb csomagtart�t, amelyre a gy�r azonnal reag�lt. Jellemz�i: ped�lind�t�s�, l�gh�t�ses motorblokk, mely m�sf�l l�erej�t 47,6 ccm-nyi l�kett�rfogat�b�l mer�tette 5000-es percenk�nti fordulaton, a benzinbe pedig 1:25-�s kever�k sz�ks�geltetett. K�tsebess�ges k�ziv�lt�val szerelt�k, a porlaszt�s�rt az NKJ 121-1-es (55-�s f�f�v�ka) karbur�tor volt a felel�s. A benzintart�ly 4,5 literes volt. Az els� ker�k lass�t�s��rt egy bowdenhuzal m�k�dtet�s� dobf�k volt a felel�s, a h�ts� kereket pedig kontraf�kkel lass�tott�k. A 45 km/h v�gsebess�gre k�pes 51 kg t�meg� SR 1-et mind�ssze 2 �vig gy�rtott�k 1955 �s 1957 k�z�tt, mely id�szakban 152.000 darabot szereltek �ssze.
Az �j moped vezet�se akkoriban nem volt enged�lyhez k�tve, illetve birtokl�sa ad�mentes volt. A belf�ldre sz�nt darabokat barn�ra f�nyezt�k, az exportmodellek pedig annyiban k�l�nb�ztek, hogy a felniket �s a ker�kagyat kr�mozt�k illetve z�ld, k�k �s b�zs sz�nekb�l lehetett v�lasztani.

Az SR 1 t�pus tov�bbfejlesztett v�ltozata volt az SR 2, amely az 1957-es �vben mutatkozott be. Ez volt az az id�szak, amikor a fels�bb p�rtvezet�s d�nt�se szerint 60 �v ut�n le kellett �ll�tani Suhlban a babakocsi �s a ker�kp�rgy�rt�st. Ett�l az �vt�l kezdve a gy�r teljes erej�vel a mopedfejleszt�sre �llt r�. Ugyanekkor el��rt�k, hogy az �j t�pusb�l 1957-ben az egyre n�vekv� ig�nyek miatt 100.000 darabot kell legy�rtani. Az SR 2-es modell mai szemmel n�zve m�r jobban hasonl�tott egy kismotorhoz, mint el�dje. Alacsonyabb s�rv�d�kkel (a kerekekhez k�zelebb szerelt�k) �s kisebb �l�smagass�ggal b�szk�lkedhetett. Tov�bb� a kerekek 23 coll �tm�r�j�ek lettek, illetve stabilabb csomagtart�t kapott. �j dolognak sz�m�tott a cseng� mellett az elektromos duda, amely abban az id�ben m�g szokatlan (�j dolog) volt. A cseng�t az�rt kellett meghagyni, mert ker�kp�r "�zemben" a duda nem m�k�d�tt. Az �j t�pust tov�bbra is az SR 1 f�kjeivel szerelt�k. A k�tsebess�ges motorblokkon el�dj�hez k�pest apr�bb v�ltoz�sokat eszk�z�ltek, amely az RH 50 II elnevez�st kapta. Az �j hatliteres tankkal jelent�sen megn�tt a j�rm� hat�t�vols�ga is. K�t sz�nben ker�lt forgalomba, sz�rk�s b�zs, illetve barn�s sz�nben. Ezt a t�pust is csup�n k�t �vig gy�rtott�k, 1957 �s 1959 k�z�tt mintegy 390.000 darabot.

1959. december�ben ind�tott�k be az SR 2 E (Exportmodell) sorozatgy�rt�s�t. A szeml�l�nek azonnal felt�nt az els� s�rv�d�t �t�lel� leng�kar, amely az els� teleszk�p csavarrug�ira t�maszkodott. H�tulra is csavarrug�k ker�ltek, melyek n�velt�k az utaz�si komfortot. 3 V-os monocell�s �ramforr�st kapott, amelyet 1960 nyar�t�l a tank al� szereltek. 1960. december�t�l a km-�r�t kerek form�ba �nt�tt�k.
1962. szeptember 13-�n gy�rtott�k le az egymilliomodik Simson mopedet, aminek tisztelet�re n�velt�k meg az els� teleszk�p rug��tj�t 60 mm-r�l 72 mm-re. A motort n�mileg m�dos�tott�k, �gy 0,3 LE-vel er�sebb lett, (teh�t 1,8 l�er�s), ennek ellen�re a 45 km/h-s v�gsebess�g nem v�ltozott. Megkapta a KR 50 t�pus (ez volt a KR 51, a Schwalbe el�dje) hengerfej�t, valamint megv�ltoztatt�k a vez�rl�si id�t. Az ac�lsztendert alu�ntv�ny sztender v�ltotta fel, melyet ac�lrug� h�zott vissza eredeti hely�re. Tov�bb� megn�velt�k a h�ts� l�mpa m�ret�t.
Az SR 2 E t�pust kiz�r�lag bord�v�r�s sz�nre f�nyezt�k, 45 orsz�gba export�lt�k, t�bbek k�z�tt Egyiptomba is, illetve az akkori keleti blokk orsz�gaiba. A legt�bb SR 2 E t�pust Lengyelorsz�gba sz�ll�tott�k.
Ebb�l az 1959-t�l 1964-ig gy�rtott t�pusb�l mindegy 515.000 darabot gy�rtottak le, melyb�l haz�nkba is viszonylag nagy darabsz�m �rkezett.